Munkabaleset
A baleset egy külső hatás, ami az emberi szervezetet éri, a sérült akaratától függetlenül, általában rövid idő alatt vagy hirtelen következik be és ez sérülést, mérgezést, egyéb egész ségkárosodást esetleg halált okoz.
A munkabaleset olyan baleset, amely a munkavállalót a munkavégzés közben vagy azzal összefüggésben éri.
A baleset mindíg valamilyen folyamat következményeként történik. A folyamatot rendszerint a veszélyforrás jelenléte vagy annak használata indítja el. A veszélyforrások minden esetben csak a baleset lehetőségét teremtik meg. Kell egy közvetlen kiváltó ok is a baleset (munkabaleset) kialakulásához.
A veszélyhelyzet akkor alakul ki, amikor a munkavállaló bekerül a munkafolyamatba.
Ha a munkavégzés során a tárgyi feltételek megfelelőek, attól még személyi okai is lehetnek egy munkabalesetnek.
A baleset folyamatának leállítására csak akkor van lehetőség, ha ismerjük a tárgyi vagy személyi okokat.
Egy munkabaleset tárgyi okai általában a védőeszközök hiányára vagy a nem megfelelő munkavégzésre vezethetőek vissza.
A személyi okok a munkavállaló magatartására, egyéni adottságaira (testi, lelki állapot, reflexek stb) vagy a szakképzettség hiányára vezethetők vissza.
A munkabaleset mindíg a munkával összefüggésben következik be. Az a baleset nem minősül munkabalesetnek ami a munkba menet vagy jövet éri a munkavállalót.
Mi számít súlyos munkabalesetnek?
– A súlyos munkabaleset a sérült halálát, a magzata vagy újszülötte halálát vagy maradandó károsodását okozza.
(Halálos az a munkabaleset amely balesettel összefüggésben a munkavállaló 90 napon belül meghal.)
– Valamely érzékszerv (érzékelőképesség) vagy reprodukciós képesség elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását okozza.
– Orvosi szakvélemény szerint életveszélyes sérülést okozott.
– Súlyos csonkulást okozott. (hüvelykujj kéz vagy láb két vagy több ujja nagyobb részének elveszett, vagy ennek súlyosabb formái.)
A foglalkozási megbetegedésekről:
A munkavégzés során az ember szervezetében különböző elváltozások jöhetnek létre. A fizikai és szellemi munkavégzés környezeti hatásai egészségkárosodáshoz is vezethetnek. Ezzel a munkaegészségügy foglalkozik.
A foglalkozási megbetegedés a munkavégzés vagy a foglalkozás közben vagy annak hatására bekövetkező idült és heveny egészségkárosodás. Ez visszavezethető a munkafolyamat során előforduló kémiai, fizikai, biológiai, pszicgoszociális vagy ergonómiai kóroki tényezőkre vagy a munkavállaló optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételére.